Bajor Gizi Halála
Rövidre szabott művészi pályáját sok ezer ember követte kitüntetett figyelemmel, tragikus halála az egész országot mélyen megrendítette. Kurátor: Gajdó Tamás Főmunkatárs: Kovács Emőke Látványterv: Kemény Gyula Arculat és tipográfia: Bogdándy Gábor A kiállítás látogatható: 2021. október 31. - 2022. augusztus 31. között szerdától vasárnapig 14 és 18 óra között Tárlatvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges! Megnyitó: 2021. OKTÓBER 31., VASÁRNAP, 15:00 A kiállítást megnyitja: Szigethy Gábor író, rendező Közreműködik: Szkárosi Endre költő
- MTVA Archívum | Bajor Gizi rejtélyes halála
- A Bajor-villa titkai
- Bajor Gizi rejtélyes halála - Cultura.hu
- Bajor Gizi misztikus élete és halála - HUNHÍR.info
MTVA Archívum | Bajor Gizi rejtélyes halála
Édesanyja a szlovén-olasz származású Valenčič Ágnes volt. A Gizi nevet Szentesy Lajostól, a színiakadémia főtitkárától kapta, eredetileg – és az általa, a polgári életben is így használt – Bayor vezetéknévvel, ami később, Schöpflin Aladár 1930-as Színművészeti lexikonjában Bajorként jelent meg. A színházi életben Bálint Lajos, a Nemzeti Színház dramaturg-titkára honosította meg e nevet. Gizi az Angolkisasszonyoknál nevelkedett, majd a család anyagi összeomlása után tőlük a színitanodába ment, anélkül, hogy szükségesnek tartotta volna a családját megkérdezni, helyeslik-e döntését. Eltitkolva mindent otthon, elment a színiakadémiába és ott elszavalta Szép Ernőtől azt a verset (amit a budapesti magyar királyi rendőrség 1928-ban betiltott), melynek címe: Nem játszottam...... Hippodromba... hippodromba. Így került 1911-ben a Színművészeti Akadémiára, ahol 1914. március 28-án vizsgázott Szigligeti Nőuralom jában. Többek közt Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványa volt. Nagy sikert aratott, a Vígszínház szerződést ajánlott neki azonnal, de Tóth Imre nem engedte — megtartotta a Nemzeti Színháznak és első fellépése a Kicsinyek c. vígjátékban volt.
A Bajor-villa titkai
A színésznő 1985-ben és 1987-ben újabb tereket rendezett be. A kortársak közül többek között Mezey Mária, Balázs Samu, Pécsi Sándor, Olty Magda, Bilicsi Tivadar, Ráday Imre, Őze Lajos, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva emlékeivel tette teljesebbé a tárlatot. Gobbi Hilda 1988-ban halt meg, ezt követően ő is külön emlékszobát kapott. A megnyitón Törőcsik Mari így fogalmazott: "Emlékszobájának megnyitása alkalmából: még egyszer Gobbi Hilda! Hogy milyen színészt vesztettünk benne, azt tudjuk; most egy pillanatra emlékezzünk arra, hogy milyen szervezőt. Mai szóhasználattal élve: vállalkozó volt. Nonprofit vállalkozó. Igaz, ő maga ezt a tevékenységet inkább partizánakciónak nevezte. Partizánként vagy vállalkozóként, olyan mindegy, létrehozta a művet: a múzeumot. " Az intézményben időszaki kiállítások is helyet kapnak. Különösen izgalmas és januárig látogatható a 100 éve született Bessenyei Ferencre és Gábor Miklósra emlékező kiállítás. Az egykori villa parkjában négy évvel ezelőtt Koltai Tamás kritikus búcsúztatásán egy fát ültettek el, ma már mellé lehet ülni, olvasgatni, felidézni kedvenc színészeink jellegzetes gesztusait, a múló színházi esték lelkünkben kitörölhetetlen nyomait.
- MTVA Archívum | Bajor Gizi rejtélyes halála
- Bajor Gizit a saját férje ölte meg - Házasságuk tragédiába torkollott - Hazai sztár | Femina
- Bajor gizi halála
- Nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv budapest hungary
- Mayo chix melegítő
- Bajor gizi halála pdf
- Szállító 4
- Ebéd ötletek hétvégére
Bajor Gizi rejtélyes halála - Cultura.hu
Bajor Gizi misztikus élete és halála - HUNHÍR.info
Ezután teljesen tönkrementünk…" De még mindig Bajor Gizit idézve: "(…) Apám amikor beletörődött abba, hogy színésznő és a Nemzeti Színház tagja lettem, valamelyik újság megkérte, nyilatkozzék hogyan lépett a lánya erre a pályára. Apám nem szerette a színház körül való mókázást, de megírta az interjút. Tündöklő humorának tökéletes képe ez. Részletesen elmesélte benne saját életrajzát, elmondta, hogy 1849-ben, emigrációban született. Apja Bem vezérkari főnöke volt, ő maga Németországban végezte tanulmányait, bányamérnök lett, satöbbi, satöbbi. Végre Magyarországra került. Egyszer elment a Nemzeti Színházba, végignézte az előadást, és azt mondta: "Ejnye, ejnye, itt nemsokára új naivára lesz szükség. A cikket úgy fejezte be: "Miután ezt megállapíthattam, megházasodtam és szállíthattam a színháznak egy naivát. "" Mészáros Sunyó Sándor – Hunhí