Ez az állapot rövid időn belül szívinfarktus kialakulásához vezet. A koronáriabetegség tünetei A leggyakoribb tünet az angina pectoris, a mellkas szorító fájdalma. A típusos angina több formában jelentkezhet: kellemetlen nyomás, égés, sajgás, szorítás, telítettségérzés vagy éppen heves fájdalom, amely sugározhat a bal vállba, a karba, a nyak és a torok területére, az állcsontba vagy a hát lapocka körüli tájékára. Az anginás rohamot kísérheti nehézlégzés, heves vagy szabálytalan ritmusú szívdobogásérzés, gyengeség és szédülés, illetve hányinger és verejtékezés. A koronáriabetegség kockázati tényezői A koronáriabetegség gyakoribb férfiaknál, de előfordulása jelentősen megnő a nők esetében is, menopauza után. Ha a családban már volt hasonló megbetegedés, nagyobb rizikófaktorral kell számolni. A kor szintén jelentős kockázati tényező: az idősebbek koszorúér-elzáródása lényegesen gyakoribb. Az előbb felsoroltakat nem tudjuk befolyásolni, ám kiküszöbölhetünk számos kockázati tényezőt, amelyek jelentős szerepet játszanak a koronáriabetegség kialakulásában.
szívbetegség szívkoszorúér-szűkület Sokak számára természetes, hogy vannak olyan orvosok, akik "befoltozzák" a szíven a születési rendellenesség okozta hiányosságokat, "kicserélik" az elhasznált billentyűket, helyrehozzák mindazt, amit a természet vagy a császárszalonnán, pálinkán és cigarettán élő beteg elrontott. Pedig a szívsebészek ennél jóval többek: orvosok, akiknek hatalmas belgyógyászati tudása kiváló műtéti technikával párosul, hétköznapi hősök, akik naponta csodákat hajtanak végre, akik embereket mentenek meg a közelgő haláltól, akik bármelyik sportembert lepipálva órákat állnak a betegek mellett húszkilós ólomköténnyel a vállukon, merthogy a szív esetében a radiológiai vizsgálatokat is ők végzik, és akiket az éjszaka bármely órájában előrángathatnak feleségük mellől, ha sürgős beavatkozásról van szó. Fizetésként hétjegyű számokat, a betegektől és az egészségügyi vezetéstől hétcsillagos megbecsülést érdemelnének. Az ötlet, hogy a feladatát ellátni nem képes eret új ér beültetésével egyszerűen áthidalják, egy argentin kísérleti sebésztől, dr. Rene Favarolótól származik, aki állatokon dolgozta ki a műtét technikáját.
Ha ezek az eljárások nem alkalmazhatók vagy nem megfelelőek a beteg számára, akkor dönthetnek az orvosok a bypass műtét mellett. A bypass műtét az egyik leghatékonyabb fegyver az elzáródott artériák és az általuk okozott problémák ellen. Orvostudományi elnevezése a szívkoszorúartéria bypass graft (CABG). A CABG műtét során eltávolítanak egy véredényszakaszt a mellkasból, a karból vagy a lábból, és ezt arra használják, hogy kikerüljék (angolul bypass) vele az elzáródott érszakaszt. Ennek köszönhetően újra megfelelő mennyiségű vér jut el a szívbe. A sebész egyetlen operáció alatt egynél több artériát is megműthet. A dupla bypass során két, a tripla bypass során három és a négyszeres bypass során pedig már négy érszakaszt tudnak áthidalni. Az ötszörös bypass a legbonyolultabb műtét, mert ilyenkor a szívet tápláló mind az öt nagy artériát áthidalják. Amikor eltávolítanak egy véredényszakaszt a szervezet másik részéből, az nem okoz érzékelhető változást az adott terület vérellátásában. A koszorúér-bypass műtét fajtái A bypass műtét egy tipikus nyílt szívműtét, ez azt jelenti, hogy a sebész (szinte mindig) felnyitja a mellkast, hogy hozzáférjen a szívhez.
Szeged - Negyven évvel ezelőtt végezték az első olyan bypassműtétet, amelyben a szív koszorúerének cseréjekor már alkalmazták a ma is használatos, érfestéses technikát. Orvosi szempontból rutinmegoldás, a páciensnek viszont hihetetlen fizikai és lelki próbatétel. Napjainkban ez a leggyakoribb szívsebészeti beavatkozás – orvosi szempontból rutinmegoldás, a páciensnek viszont hihetetlen fizikai és lelki próbatétel. Erről mesélt lapunknak az egykori szegedi közönségkedvenc labdarúgó, Kutasi László, illetve Ferenczi Dezső, a Roosevelt téri Halászcsárda vezetője. – Az utolsó estén úgy érzed magad, mint a siralomházban. Akárhogy is bízol abban, hogy sikerül a műtét, viaskodsz az érzéseiddel: mi van, ha meghalok holnap? Csak abban reménykedsz, hátha elhalasztják az egészet, miközben már nagyon meg is ijedtél, hiszen nem voltál jól előtte – fogalmaz az 59 éves Kutasi László. A Szeol AK és a Diósgyőr egykori elnyűhetetlen balhátvédje, hatszoros válogatott labdarúgó hét évvel ezelőtt esett át bypassműtéten.
Felfújt állapotban a ballon az eret időlegesen elzárja, ez átmenetileg mellkasi fájdalommal járhat. Ez teljesen normális jelenség, de nem árt, ha a páciens beszámol panaszáról a beavatkozást végző orvosnak. A ballon leengedése után a keringés a koszorúsérben rendeződik, így a panaszok is megszűnnek. A tágítás eredményeképpen megszűnik a vérkeringés akadálya, s az eddig elzárt szövetek is megfelelő tápanyaghoz juthatnak. Ez az eljárás azért zseniális, mert a korábbiakkal ellentétben nem kell a beteg mellkasát megnyitni, hanem a katéteren keresztül, egy kis ágyéki szúrással megoldható a vérkeringési zavar, s néhány nap múlva a páciens már munkaképes is lehet. Ezt az eljárást azonban nem lehet mindenkinél elvégezni és körülbelül az esetek 5 százalékánál a beavatkozást sürgős szívműtét követi a szövődményként kialakuló érfalsérülés miatt. A szívkatéteres ballontágítás során az esetek közel felénél a tágítás mellett a szűkület helyére, úgynevezett stent (vagy sztent) beültetésére is sor kerülhet.
A műtét után összeesett tüdő újbóli kitágulásának feltétele a mély légzés, a helyes légzési technika. A mellkasi fájdalom csökkentése szempontjából nagy jelentőségű a mellkas fizikoterápiás kezelése: masszázs, gyógytorna. A fizikai erő visszatérésének feltétele, hogy a lábadozó beteg gondot fordítson az egyre növekvő fizikai aktivitásra: ha a műtétet követő 5-6. napon a beteg kellő biztonsággal mozog, erőnléte kielégítő, akkor 7-10 nappal a műtét után - a varratszedést követően - elhagyhatja a szívsebészeti osztályt. Műtét utáni kezelés a kardiológiai osztályon, rehabilitáció A szívműtétet követő időszakban apróbb kellemetlenségek természetesen előfordulnak. Ezen szövődmények miatt esetenként gyógyszeres kezelés is szóba jön, ezért a műtétet követő 2-3 hétig célszerű a betegnek olyan osztályon lennie, ahol ezen apróbb problémák elhárításában gyakorlattal rendelkeznek. Tovább
Sitemap | concreteyuma.com, 2024