Igmandi Keseru Viz

Nagyigmánd címere, rajta az aranytálból feltörő forrásvízzel Az Igmándi keserűvíz gyógyító hatását Schmidthauer Antal komáromi gyógyszerész fedezte fel 1862 -ben, aki 1863 -ban a gyógyvíz palackozását is megkezdte. Rendkívül nagy töménységének köszönhetően az ásványvíz előbb országos, majd világhírnévre tett szert, számos európai országba, valamint a tengerentúlra is eljutott. Főleg gyomorbántalmakra és más emésztőszervi bajokra alkalmazták, több mint 125 éven keresztül. 1989 -ben azonban a vizet adó kutakat lezárták, s ezzel egy időben a keserűvíz palackozása is megszűnt. A település címere továbbra is őrzi a keserűvízkutak emlékét. Története [ szerkesztés] Felfedezése [ szerkesztés] 1862-ben a Nagyigmánd és Kocs határán lévő közlegelőn a helyiek egy olyan kutat ástak, amelynek vize mindenkinél hasmenést okozott, aki ivott belőle. A települések vezetői Schmidthauer Antal komáromi gyógyszerészt kérték fel az elemzések elvégzésére, aki meggyőződött róla, hogy a kút vize összetételénél fogva a ritka ásványvizek, azon belül a keserű ízű sós vizek közé tartozik, amely rendkívül gazdag magnézium-szulfátban.

Nagyigmánd
Hashajtó, székrekedést megszüntető gyógyvizek - Termál Online
Igmándi Keserűvíz édes kreativitással - AM Business
Media
Jaj, de keserű! - Gyógyít a víz
Igmándi keserű víz üveg ( DBZ 0093 ) - Üveg | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok

Nagyigmánd

Hashajtó, székrekedést megszüntető gyógyvizek - Termál Online

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen Szervusz Regasterios! Kicsit feldíszítettem a szócikket, s a táblát középre helyeztem, nagyítottam. Ha nem tetszik, nyugodtan vissza állíthatod. Üdv. : Margit (üzenet) 2012. március 11., 22:19 (CET) [ válasz] Szia, semmi gond, csak nyugodtan. A címerhez írtam egy rövid magyarázatot, hogy egyértelműbb legyen a feltüntetésének az oka. -- Regasterios vita 2012. március 11., 22:47 (CET) [ válasz]

Igmándi Keserűvíz édes kreativitással - AM Business

Elado lakas csepel
Igmandi keseru viz media
Jaj, de keserű! - Gyógyít a víz

Media

V. Keserűvizek Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumiont, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert. Ilyen források: Őrmezőn a "Hunyadi János" és a "Ferenc József", a nagyigmándi "Igmándi", vagy a tiszajenői "Mira" keserűvíz, Alag, Gyógyvíz hatásai: gyomor és bélhurutban ajánlott használni epe panaszokban esetén segíthet, hatásukra az epehólyag gyakrabban húzódik össze, gyakoribb az epeürítés, ezáltal csökkenti az epehólyag pangását. jelentős a hashajtó hatása Gyógyvíz ellenjavallat: Gyomorfekély, savhiány, hányás, hasmenés esetén nem alkalmazható a gyógyvíz!

Jaj, de keserű! - Gyógyít a víz

Schmidthauer-féle Igmándi keserűvíz a leghatásosabb! Éhgyomorra egy fél pohár langyos Schmidthauer féle igmándi keserűvíz. Jó étvágyat kellemes közérzete és munkakedvet biztosít. Hátoldalán meghívó a Klapka György Múzeum rendezvényére. Reklám. Advert, bitter water, invitation, wellspring, medicinal spring water.

Igmándi keserű víz üveg ( DBZ 0093 ) - Üveg | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok

Eredményeit 1862 szeptemberében Molnár János pesti gyógyszerész is megerősítette részletes vizsgálatai során. [1] [2] Terjesztése [ szerkesztés] Schmidthauer – felismerve a lehetőséget – megvásárolta a legelőt, több kutat is ásatott rajta, a vizet pedig Komáromba szállíttatta, ahol 1863-ban létrehozta palackozó üzemét. [2] Egyúttal megalapította az Igmándi Keserűvíz Kútvállalatot, [3] amely nemcsak (egyébként szénsavas) [1] gyógyvizet, hanem forrássót és pezsgőporokat is gyártott. A palackozott vizet hárommeszelyes (körülbelül egy literes) üvegben forgalmazták, 25 krajcárért. A sót negyed fontos kiszerelésben 70 krajcárért árulták, a dobozonként 1 forintért eladott porból pedig vízben feloldva az eredetivel megegyező hatású gyógyvizet lehetett készíteni. [4] A fogyasztást az alábbi esetekben javasolták: étvágytalanság; émelygés; böfögés; gyomorégés; hányinger; hányás; emésztési zavarok; vérszegénység; máj, lép és nyirokmirigyek daganataira; székrekedés; aranyeres bántalmak; köszvény és többféle bőrkiütés; szédelgés; fejfájás; heves szívverés; női ivarszervek működési zavaraira; rendszertelen és fájdalmas havivérzésre.

Azt gondolom, elég ritka, hogy egy marketinges blogon egy nem létező céggel foglalkoznak. Mármint vannak olyan cégek, amik ma már abban a formában nem léteznek, ahogyan megismertük, vagy példaként állítottuk magunk elé. A mai témánkat boncolgatva viszont egy olyan cég tárul majd fel, aminek már nyoma sincs sehol – egy címert kivéve. Az Igmándi Keserűvíz számomra nem mondott sokat. Talán Neked sem ugrik be elsőre, hogy miért is kellene rá emlékezni. Elárulom, most még semmiért, viszont a cikk végére ez gyökeresen meg fog változni! 1862-ben fedezte fel a víz gyógyhatását Schmidthauer Antal komáromi gyógyszerész, 1863-tól pedig palackozta is. A "maga idejében" a popkultúrába is bekerült, viccek születtek róla, sőt, leleményes műfordítás nyomán még Stephen Leacock A Kék Edward című művébe is bekerült. Majd a '70-es évek vízhozamcsökkenését, a környező talaj elnitrátosodását már nem élte túl a márka, 1989-ban a vizet adó kutakat lezárták. A termék adott tehát, keserűvíz, amit legritkább esetben fogyaszt az ember kedvtelésből.